Egy fiatal édesanya két gyermekkel, aki szerint az anyaság nem kizárólag tökéletes pillanatok sora

Kulcson, a Dózsa György utcában él Markó-Psch Rita, akinek története egyszerre hétköznapi és mégis filmbe illő. Az idei anyák napja apropóján beszélgettünk vele arról, mit jelent számára az anyaság – és hogyan írta át egy különleges szüléstörténet az életük forgatókönyvét.

Rita ma már mosolyogva mesél a mindennapjairól, pedig az út, amely idáig vezetett, korántsem volt eseménytelen. 21 évesen lett édesanya, amikor megszületett első gyermeke, Nóri. Később érkezett a családba Barni is, a ma már hároméves kisfiú, aki– mint az édesanyja mondja – „egy igazi meglepetés és ajándék egyszerre”.

A család számára az anyák napja nem egyetlen ünnepnapról szól, inkább egy egész napos körutazás a szeretetben. „Szerencsére nagy család vagyunk, nagymamák és dédik is vannak, ilyenkor őket is felkeressük. A gyerekek pedig apró ajándékokkal, kis meglepetésekkel készülnek” – meséli Rita. Az ünnep egyszerre szól róla, az anyaságról, és azokról a nőkről is, akik generációkon át adják tovább a gondoskodást.

A mindennapok Kulcson, a Dózsa György utcában telnek, ahol Rita fodrászként is dolgozik, miközben otthon két kisgyermek ritmusa határozza meg az életet. Nóri már iskolás, Barni pedig ősszel kezdi az óvodát. Az anyaság számára nem egy szerep, inkább folyamatos jelenlét – egyszerre munka, törődés, szervezés és szeretet.

A legnagyobb történetük azonban nem a hétköznapokban, hanem egy különösen emlékezetes napon íródott. Barni születése ugyanis nem a kórház falai között történt, ahogyan tervezték. „Fehérvárra indultunk és már az M7-es környékén jártunk, és egyszer csak minden nagyon gyors lett” – idézi fel Rita. A család félreállt, a mentők hamar megérkeztek, de addigra már nem volt idő továbbmenni. Barni végül ott született meg, az út mellett, egy autóban, apja jelenlétében, először a diszpécser telefonos iránymutatásával, majd a mentőorvos segítségével.

„Nem volt idő pánikra. Inkább csak történt minden nagyon gyorsan” – mondja. A történet ma már inkább mosolyt csal az arcokra, mint félelmet. A mentősök segítőkészek voltak, a helyzet pedig – bármennyire szokatlan – végül rendben, biztonságban zárult.

Rita szerint ez az élmény örökre összekapcsolta őket. „Talán ezért is más ez az anyaság. Nem csak a szép pillanatokat hordozza, hanem azokat is, amikor rájössz, mennyire erős is tud lenni egy család.”

Anyák napján, amikor virágok kerülnek az asztalokra és versek hangzanak el az iskolákban, Rita története emlékeztet arra, hogy az anyaság nem ünnepi pillanatokból áll. Inkább apró, néha kaotikus, néha megható mozaikokból, amelyekből végül egy egész élet áll össze – szeretettel, humorral és néha egy út szélén született csodával.