A Zöld Tulipán Udvarház mellett megnyílt Kulcsos ösvény
Ünnepélyes keretek között nyitották meg július 2-án délután a Zöld Tulipán Udvarház mellett kialakított Kulcsos ösvényt. A különleges szabadtéri tárlat nem csupán egy gyűjtemény bemutatása, hanem annak bizonyítéka is, hogy egy álom kitartással, összefogással és sok segítő kézzel valósággá válhat.
Kincsesné Zabodnyik Julianna köszöntőjével vette kezdetét a rendhagyó esemény, amelyen szép számmal gyűltek össze mindazok, akik részesei voltak a Kulcsos ösvény megszületésének, vagy kíváncsiak voltak az egyedülálló kezdeményezésre.
A köszöntőt követően Dóka Marianna, a Kulcsos ösvény ötletgazdája osztotta meg a jelenlévőkkel azt a hosszú utat, amelynek végén megszülethetett a most átadott szabadtéri tárlat. Mint fogalmazott, a történet jóval több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdődött, amikor a Bostyai családdal és a Carpe Diem Alapítvány munkatársaival közösen megfogalmazódott bennük a gondolat, hogy Kulcs nevéhez méltó módon a kulcsok motívuma váljon a település egyik sajátos jelképes elemévé.
Felidézte azt is, hogy az első gyűjteményt még Kiss Csaba polgármestersége idején helyezték ki az óvodai buszfordulónál. A kezdeményezés azonban akkor rövid életűnek bizonyult: a kiállított kulcsokat megrongálták és széthordták. Ami megmaradt, azt gondosan megőrizték, a gyűjtés pedig nem szakadt meg. Az évek során újabb darabok kerültek elő, így most ezek együtt alkotják az ösvény anyagát.
A tárlat létrejöttét számos ember munkája segítette. Dóka Marianna külön köszönetet mondott mindazoknak, akik kutatómunkájukkal, szervezéssel, kétkezi munkával vagy szakmai tudásukkal járultak hozzá a megvalósításhoz. Elmondta, hogy volt, aki a kulcsok történeteit gyűjtötte össze, mások a kiállítás szerkezeteit készítették el, míg József aprólékos szakértelemmel rendszerezte és azonosította a több száz különböző kulcsot. A közönség derűsen fogadta azt a személyes történetet is, amikor kiderült: egy különleges darabot azért nem kaphatott meg, mert az egy valódi „tolvajkulcs”, vagyis szinte minden zárat nyitni képes eszköz volt.
Az ötletgazda beszédében kitért arra is, hogy a kiállítás szorosan kapcsolódik Kulcs település múltjához. Ennek jelképe az a nagyméretű kulcs, amelynek eredetije a régi gázcseretelep közelében található, s amelynek másolata ma már a tárlat meghatározó eleme. Egyúttal felvetette azt az elképzelést is, hogy a jövőben a település utcáinak bejáratánál hasonló kulcsmotívumok jelenhetnének meg, tovább erősítve Kulcs egyedi arculatát.
A Kulcsos ösvény azonban nem csupán a múltat idézi meg. Az alkotók arra is gondoltak, hogy a legfiatalabb látogatók számára is élményt nyújtson. A bejáratot és a kiállítás környezetét mesebeli erdei állatok népesítik be, amelyek kulcsokat őriznek vagy hordoznak. Dóka Marianna elmondta: szeretné, ha a későbbiekben az óvodások és iskolások játékos feladatokon, meséken keresztül is felfedezhetnék az ösvényt, így a kiállítás a közös élmények helyszínévé is válhat.
Beszéde végén hangsúlyozta: a Kulcsos ösvény nem egyetlen ember alkotása, hanem egy közösség közös munkájának eredménye. Valamennyi segítő, támogató és közreműködő a településért dolgozott, ezért mindenkit személyes hálával említett meg. Külön köszönetet mondott családjának és párjának is, aki – bár sokszor türelemre intette – mindvégig biztosította a megvalósításhoz szükséges anyagi hátteret.
A megnyitón a közönség Rajnai István gitárjátékát hallgathatta, amely bensőséges hangulatot teremtett az ünnepi alkalomhoz. Az ünnepség végén a vendégek emlékajándékot vehettek át. A különleges címkével ellátott bor szimbolikus üzenetet is hordozott: ahogyan Dóka Marianna fogalmazott, vannak kulcsok, amelyek nem ajtókat nyitnak ki, hanem a szíveket és a lelkeket. A Kulcsos ösvény talán éppen ilyen kulccsá válhat a település életében.
